A Scheuermann-kór a háti gerinc fokozott görbületével járó, serdülőkorban jelentkező, betegség.. A betegség oka a csigolyák zárólemezének csontosodási zavara. A csigolyatestek elülső részének magasságbeli fejlődése elmarad a normálistól, ún. ékcsigolyák jönnek létre. A fokozott görbület miatt a csigolyák elülső részére jelentős terhelés hat, ami tovább keskenyíti ezeket, kifejezetten merev hipergörbületet (hyperkyphosis) alakít ki. A csigolyák közti porckorongok beboltosulnak a csigolyatest felé, így a röntgenképen megjelennek az ún. Schmorl-csomók. A folyamat leggyakrabban ez a háti gerinc csigolyáin alakul ki, de előfordulhat a háti-ágyéki átmeneten, vagy az ágyéki (lumbalis) szakaszon is.
A betegség 8-10 éves kor körül kezdődik, jellemző tünetei a hanyagtartás, a háti kifózis mérsékelt fokozódása, fáradékonyság, figyelmetlenség. A Seheuermann-kórban szenvedő gyermekek/fiatalok általában vékony testalkatúak, testtartásuk rossz, izomzatuk gyenge. 12 éves kortól a növekedés befejeződéséig tart a második szakasz, amelyben az érintett gerincszakasz merevvé válik. Megjelenik a fokozott és rögzült háti kifózis, amelyet előrehajláskor nem képes kompenzálni. A háta - főképp a lapockák közti terület - ütögetésre kifejezetten érzékeny, a fájdalom álláskor, ülésnél, fizikai aktivitásnál fokozódik. A növekedés befejezése után a betegség végigkíséri a beteget egész élete folyamán. A háti deformitás véglegesen megmarad, de a deréktáj szalagjainak feszülése miatt a fájdalom az ágyéki gerincszakaszra húzódik át.
A betegség kezelésének elsődleges eszköze a speciális gerinctorna. Fűzővel történő kezelés akkor válik indokolttá, ha a háti kifózis gyorsan növekszik, a fájdalom konzervatív kezelésre sem csökken, vagy olyan mértékű a deformitás, hogy légzésfunkciós károsodással is jár. 60 foknál nagyobb görbület, vagy a kezelésekre sem javuló betegség esetében műtéti beavatkozásra lehet szükség. 80 fok feletti görbület esetén kizárólag műtét jöhet szóba.
Felnőttkorban is hozzájárulhat a Scheuermann-kór a mozgásszervi panaszokhoz, különösen a hát- illetve derékfájdalomhoz, de szinte sosem kizárólagos tényező. Mozgásban gazdag, aktív életmód mellett ritka, hogy komoly panaszokat okozna, de ha az egyén inaktív, sokat ül, alapvetően stresszes és/vagy rendszeresen mozgat nagyobb súlyokat (akár a munkája során, akár az edzőteremben), a háti szakasz fokozott görbülete jobban hajlamosít a panaszok kialakulására. Ilyen esetekben a mozgásterápia jelenti a megoldás, amely fellazítja, tehermentesíti a túlterhelt, fáradt izmokat, rendszeres testmozgással akár teljesen panaszmentessé válhat a páciens.
